2015. február 18., szerda

A kölni karnevál

Németország nincs messze, mégis előbb jut eszünkbe a riói és velencei karnevál, mint a kölni.  Pedig ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünneplése, 1823 óta minden évben. 
A helyiek úgy tartják, hogy Kölnben 5 évszak van: tavasz, nyár, ősz, tél és a karnevál és ezt komolyan is gondolják.

A farsang itt is a Húsvétot megelőző böjti időszak kezdetével végződik, de hogy mikor kezdődik? Na, ez biztosan felülmúlja az előzőekben említett karneválokat.

A 11. misztikus szám Kölnben: A karnevál minden év 11. havának 11. napján, 11 óra 11 percében kezdődik, és ezt véresen komolyan veszik, legyen ez a nap a hét bármely napján, ezen a napon megáll az élet, sokan szabadságot kapnak és az utcán várják a hivatalos kezdést. Tízezrek énekelnek és táncolnak a belvárosban, minden valamirevaló zenekar az utcára vonul szórakoztatni a mulatni vágyókat.
Mulatni vágyó pedig van bőven, tízezrek öltöznek jelmezbe és töltik november 11-ét az utcán.


Fontos feladata a nyitónapnak, hogy megválasztásra kerüljön a karneváli triumvirátus; a Herceg, a Gazda és a Szűzlány (valóságban ő is férfi), akik jelképükké válnak a hónapokon át tartó rendezvénysorozatnak és karitatív feladatoknak. 
A novemberi megnyitót követően pár hétre - az adventi időszakra -, elcsendesedik a téma, hogy aztán január 6-án, Vízkereszt napján, újult erővel előkerülhessen megint. 
A három főszereplőnek minden napra jut feladat, hol itt, hol ott bukkannak fel az utcán. Minden hétvégére jut farsangi buli valahol a városban, és az emberek nem restek jelmezbe öltözni, és az utcán abban megjelenni.






A beöltözés elsősorban nem - a nálunk gyerekeknél megszokott – kutya, macska jelmezeket jelenti, hanem a város fő színeiben, a piros-fehérben pompázó karneváli, és katonai ünneplőket. 
Ilyen hagyományőrző társaságokat is gyakran látni ebben az időszakban. Rezesbandájukkal együtt járják a leghíresebb sörfőzdéket.

A Húshagyó keddet megelőző néhány nap az ünneplés zárása, de egyben a legnagyobb vigasságok kezdete is.
Az „Asszonyböjt éjszakája” csütörtökön, ezt követi a „Karnevál péntek”, „Karnevál szombat és vasárnap” és a csúcspont a „Rózsák hétfője”. 
Weiberfastnacht, azaz az asszonyok böjtölésének kezdetén már reggel 9 órától zenekarok ébresztik a várost. Ismét felbukkan a mágikus tizenegyes szám: 11 óra 11 perckor hivatalosan megnyitják a napokon át tartó belvárosi bulit, és abba sem hagyják a programokat kedd éjfélig. 
Ez a nap arról szól – a legenda szerint – hogy a nők levágják a férfiak nyakkendőjét, megkurtítják azt, ezzel jelképesen kasztrálják őket, tehát, ilyen területen is böjt várható. 
Az üzletek, irodák legkésőbb dél körül bezárnak, hogy az egész város élvezhesse a műsort.

Péntek-szombat-vasárnap: az összes szórakozóhely és rendezvény csarnok megtelik szórakozni vágyókkal, tele vannak az utcák is ünneplő, jelmezes fiatalokkal és öregekkel. Ők a Jeck-ek (ejtsd: jekk), kölni nyelvterületen a bolondozó, karneválozó emberek neve ez.
A belvárosi nagyobb tereken zenekarok fokozzák a hangulatot az ideiglenesen felállított színpadokon. Egyes kerületek ilyenkor tartják meg a helyi ünnepüket, ilyenkor vannak a gyerekfarsangok is.


A fő nap a Rosenmontag, ilyenkor a legtöbb munkahelyen szünetet adnak, hogy mindenki megnézhesse a karneváli felvonulást. (A kölni iskolások egész héten otthon maradhatnak.)

A „menet” (Karnevalzug) délelőtt indul, 8 kilométeren át halad több, mint 5 órán keresztül.
Közel 300 traktor, kocsi van feldíszítve és válnak a felvonulás részévé. 12.000 felvonuló, 500 ló és 3000 segítő személyzet integet a kocsikról és szórják az édességet. Több, mint 80 zenekar fokozza a hangulatot.

Várva várt része a felvonulásnak, hogy az elvonuló menettől a nézősereg adományokat könyörög: „Kamelle, kamelle”. Cserébe – a kocsikon ülők – cukorkákat, csokoládét dobálnak a tömegbe. 2015-ben 300 tonna édességgel készült a város.
video

video

video
Húshagyó kedden kerülnek sorra - hagyományosan -, a kerületi felvonulások, a kerületre jellemző egyenruhák és színek hangsúlyozásával. 



A késő esti órákban (sok-sok teltházas kocsma bejáratánál) elégetik Nubbel-t, egy erre a célra varrt szalmabábut, mert ő a felelős a bennünk lévő minden rosszért; például a karnevál ideje alatt bőségesen fogyasztott alkoholt is az ő számlájára írják.
A figura elégetésével megtisztulnak minden bűntől, hogy másnap (Hamvazószerdán) elcsöndesedhessen a város - ilyenkor hagyományosan halat esznek -, és a böjti időszakkal az élet néhány hónapra visszatérhessen a „normális” kerékvágásba.

2014. november 28., péntek

OREO-dili


Akik szeretik az internetes főzőoldalakat olvasgatni, azok nemigen kerülhetik el az oreoval való találkozást. Sokan kóstolták is már, de még mindig sokan vannak azok is, akik exotikus ínyencségnek vélik a fekete-fehér kekszet. A hazai boltok még kevéssé vannak vele tele, de ha átlépjük a határt (bármelyik irányban), elámulunk a sikerén és ha még nem ettünk ilyet, ne is hagyjuk ki!

Abban biztos vagyok, hogy a magyar pilótakekszet mindenki ismeri, sőt, legtöbben szeretjük is. Azért említem, mert az oreo küllemében a magyar klasszikusra hasonlít, azaz két nyomott mintás, feketére kakaózott keksz korongot fehér krém ragaszt össze. Ízében már nem igazán hasonlít rá, ropogósabb, talán édesebb is, egyesek szerint egy kis sósság is felfedezhető benne. Az a gyanúm, hogy legnagyobb előnye inkább a külleme, dekorációs értéke.

Egy amerikai egyetem kutatócsoportja vizsgálta az oreo „függőség” okát, és bebizonyosodott, hogy a kísérleti patkányok képesek egész nap az oreo kupac mellett eszegetni, sőt az is, hogy pont ugyanúgy eszik, ahogy sokunk a pilótát, azaz, külön a tésztát és a krémet. Az is kiderül a cikkből - mielőtt megijednénk -, hogy nem az oreo okoz függőséget, hanem maga a cukor, de ezt már régóta tudjuk és vállaljuk (néhanapján) a kockázatot.

Több, mint száz éve, 1912. óta gyártják az USA-ban és szinte a kezdetektől Amerika első számú favoritja. Számos új ízre bukkanhatunk, de még mindig az eredeti a kedvenc. Érdekes, hogy mióta a gyártás világ körüli útra indult, egy picit lehet igazítani az eredeti recepten, például vegán környezetben nem tehéntejből készül a krém, vagy egyes helyeken kókusz zsírral gyúrják a tésztát.

És honnan derül ki, hogy valami világraszóló sikert arat? Ha szembejön velünk más területeken is; mint az oreoval töltött csokik, házi sütések kelléke, oreos jégkrémek, sőt, egyre inkább a divatban is.








2014. október 29., szerda

Kockás blúz, még mindig a folklór jegyében

 A cikk a Burda oldalán olvasható, de a fotók itt nagyíthatók is.



 Egy kis címkét is varrtam az elejére.
 A belső varratok a legutóbbi kabátom maradék bélésanyagából szabott pántokkal van "eltakarva".

2014. október 13., hétfő

Folklór blézer








A fotókat - a nagyíthatóság kedvéért - ide is felrakom, de a kabát "sztoriját" a Burda oldalán olvashatjátok.