2009. december 18., péntek

Vaníliás kifli

Talán ez a kedvenc karácsonyi sütim (meg a mézes, meg a zserbó, meg a...). Imádom, hogy ha a számba veszem, akkor elolvad, és csak a darált dió és vanília íze marad utána.
Nagymamám receptje, nála is biztosan elkészül idén is (meg másik 6-8 féle süti), de pár éve elkészítem én is karácsonyra, nehogy pár napot ki kelljen hagyni nélküle.

26 dkg finomliszt
15 dkg margarin vagy vaj
6 dkg zsír
11 dkg darált dió (nekem mandula volt itthon)
7 dkg porcukor
esetleg egy kanálnyi tejföl
A lisztben elmorzsoljuk a margarint és a zsírt, de ha valaki nem szereti ez utóbbit, mehet az egész margarinból, bár zsírral kétségtelenül omlósabb lesz.
Hozzákeverjük a darált diót és porcukrot és ha nem áll össze, akkor egy nagyon kicsi tejföllel segítünk rajta.
A tésztából azon nyomban ujjnyi vastag (kisujj vagy gyűrűsujj, ki hogy szereti) rudakat sodrunk (nem nagyon kell alá lisztezni) és késsel felaprítjuk.
A meghajlított kifliket sötőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 160 fokra előmelegített sütőben 13-15 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha már kezd egy kicsit a szélein pirulni, ha sápadt, akkor még törik!
Azon melegében belehempergetem bourbon vaníliás cukorral elkevert porcukorba, és miután kihűlt, pár napra el kell dugni, hogy karácsonyra még épp megpuhulhasson.

Nincsenek megjegyzések: